Fogyás koplalás és mozgás nélkül?

2026.11.12

A társadalom jelentős része küzd túlsúllyal, így a fogyás témaköre népszerű, és kimeríthetetlennek tűnik.

Mindenki keresi a "Szent Grált" ebben a témában. A sok diéta és tabletta, csodalötty és egyéb praktika után csak egy dologban lehetünk biztosak, hogy csodaszer nem létezik.

Láttam egy videót, amely koplalás és mozgás nélküli, a lelki okok feltárásából kiinduló fogyásról szólt. A túlsúly mögött megbújó, lehetséges rossz gondolati programok ismertetése elgondolkodtató, és logikus volt. Mégsem győzött meg teljesen.

(A videót nem linkelem ide, mert igazságtalannak érzem a tartalom készítővel szemben, hogy nem tud itt reagálni, és megvédeni a gondolatmenetét.) 

Röviden annyit tudnék hozzáfűzni, hogy a lelki okok megtalálása tapasztalataim szerint szükséges lehet, DE nem hiszem, hogy elégséges.

És akkor nézzük kicsit bővebben!

Véleményem szerint ha fogyásról van szó, a koplalás semmiképp nem jó megoldás, mert egyrészt kiüríti a tápanyag/vitamin raktárakat, másrészt amint újra normál mennyiségű ételhez jut a szervezet, azonnal raktározni kezd, és már jönnek is fel a kilók újra. Jojó effektus, ismerjük. A megoldást a tartós életmódváltásban látom, egy személyre szabott, jól átgondolt étrenddel.

A mozgás fontos, de jelentős túlsúly mellett a keringési rendszer védelme, és a mozgásszervi panaszok megelőzése miatt kiemelten kell figyelni rá, hogy mit és mennyit mozgunk. Ezen a téren is az életmódváltás, a személyre szabott mozgásforma megtalálása, és az életmódba való beépítése hozhat eredményt.

Az életmódváltás eredményességét valóban segítheti, ha fény derül a túlsúly mögötti lelki okokra. A feltárás után nyilván megoldásra, "átprogramozásra" is szükség van.

Ne felejtkezzünk meg a túlsúly mögött álló anyagcserezavarokról, és hormonális okokról sem, amiknek szintén van lelki háttere. Mivel minden mindennel összefügg, holisztikus szemlélettel nézve van rá esély, hogy a lelki okok is összefüggnek, így talán kicsit kevesebb szálat kell kigubancolnunk...vagy többet? 

Mondom én ezeket úgy, hogy szinte egész életemben gondom volt a súlyommal. Voltak időszakok, - pl. mikor versenytáncoltam - amikor elégedett voltam az alakommal, és volt amikor nagyon nem. Volt amikor egy év alatt híztam 30 kilót, és volt, hogy ennél rövidebb idő alatt fogytam negyvenet. Ha visszatekintve elgondolkodom az okokon, jó eséllyel meg tudom találni a lelki tényezők változását, viszont azt is látom, hogy az életmódom is jelentősen változott, és ezek szorosan összefüggnek. 

Ha a saját tapasztalataimból indulok ki, azt kell mondjam, hogy hosszútávon a súlykontroll is egy háromlábú kisszékhez hasonlítható. Táplálkozás, mozgás, lelki tényezők. Bármelyik lábat vesszük ki, a kisszék felborul, és önmagában egyik lábon sem áll meg stabilan.

Újra csak az a sokat emlegetett mondat jut eszembe, hogy ha mindent ugyan úgy csinálunk mint eddig, akkor a végkifejlet is ugyan az lesz. Persze a lelki síkon végzett munka is változtatás...de valóban elegendő lenne?

Share